Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyümölcsök 2

2008.09.11

Lime, vagy limet néven ismerhetitek. Időnként lehet kapni, inkább darabáruként, mert igen drága.

A citrusfélék nemzetségének legkisebb termetű képviselői. Vékony, tökéletesen sima, zöld héjuk zamatos, de igen savanyú húst takar.

A citromokkal ellentétben a trópusok gyümölcsei. A délkelet-ázsiai, mexikói, latin-amerikai, a karib konyha nélkülözhetetlen alapanyagai.

Az eredetileg Indiából származó citrusok telepítésével foglalkoztak Európa mediterrán országaiban, de sikertelennek bizonyult termesztésük. Ezzel szemben Egyiptomban nagyszerűen megél ez a növény, ott lényegesen elterjedtebb, mint a citrom.

Felhasználása hasonló a citrom felhasználásához. A latin és karib konyha előszeretettel használja hal- és szárnyas ételekben, míg DK-Ázsiában főleg páclevek, currys csatnik alkotóeleme.

Kitűnő lekvárok, zselék főzhetők belőle, a narancslekvárnak különös zamatot kölcsönöz.

Erről csak azért írok, mert a Tescoban már láttam ilyet. 1 szemet vettem, persze körbecsodálkoztuk, finom és érdekes.

Nem igazi citrusféle, csak azokhoz hasonló faj. (Olyan szép a latin neve, hogy leírom: Fortunella japonica.)

Neve, a kínai "kam kwat" kifejezésből ered, ami "aranyszín narancs"-ot jelent.

Kicsi, hosszúkás gyümölcs, alig nagyobb egy termetes olajbogyónál. Vékony narancssárga héja ehető, sőt édesebb, mint az alatta levő savanykás hús. Kellemesen édes-savanyú íze van. 4 rekeszből áll, ezért a keresztmetszete nekem a 4 levelű lóherét jutatta eszembe.

Egészben vagy szeletelve salátákhoz tehető. Befőttnek, kompótnak elkészítve nagyon finom, ezek és alkoholos változatuk kacsasült, sajtok, fagylaltok kísérője lehet (nem arra gondolok itt, hogy nálunk).

Ezzel az apró, sárga citrusfélével ritkán találkozhatnánk természetes állapotában, hiszen ismertségét a héjban lévő bergamott illóolajnak köszönheti.

Kozmetikai-, édesség ipar, de mindenek előtt az Earl Grey teának kölcsönzi egyéni zamatát.

Bergamottolajat adnak a francia Nancy városában készült népszerű árpacukorhoz is.

A gyümölcsből igen finom, de szokatlan ízű lekvár készíthető.

 

Ahogy a nevük is sugallja, a mandarinok Kínából kerültek - arab közvetítéssel - a Római Birodalom területére, ahol a narancsokhoz hasonlóan a jólét és bőség szimbólumaként tisztelték őket.

A mandarinváltozatok neve gyakran országról-országra változik, ezért gyakran előfordulhat, hogy az üzletekben tapasztalható névkavalkád mögött ugyanaz a változat rejtőzik.

Minden mandarin rendkívül magas C-vitamin- és béta-karotin-forrás.

Nemcsak húsuk, de héjuk is értékes - kandírozható, vagy likőrök ízesíthetők vele. (Vigyázat, a termőhelytől távolabb már csak vegyszerrel felületkezelt gyümölcsök kaphatók!)

A mandaringerezdek csokiba mártva, vagy kandírozva pompás édességek.

A mandarinlé jellegzetes ízt kölcsönöz a pácolt sertés- és szárnyas húsoknak, főleg ha az 5 fűszer porhoz, a gyömbérhez, vagy a szójaszószhoz hasonló keleti fűszerekkel együtt alkalmazzuk.

Mandarinos csokoládés Truffle-szeletek

Ez egy bűnösen gazdag desszert.

400 g étcsokoládé, 4 tojássárgája, 3 mandarin, 200 ml főzőtejszín, 2 ek. mazsola,

a díszítéshez csokiforgács,

az öntethez 2 ek. Cointreau (keserű narancshéjjal ízesített likőr, de gondolom, más is megteszi), 120 ml főzőtejszín.

Egy 450 ml-es őzgerincformát béleljünk ki megvajazott folpack-kal.

Az összetört csokit gőzfürdőn olvasszuk fel. Majd a tűzről levéve keverjük bele a tojások sárgáját.

A mandarinokat vékonyan, hogy a fehér rész a gyümölcsön maradjon, meghámozzuk.

A héjat apró szilánkokra vágjuk.

A héjat, a mazsolát, a tejszínt a csokihoz adjuk. Sima masszává keverjük, majd áttöltjük a sütőformába.

4 órahosszára a hűtőbe tesszük.

A teljesen lehámozott mandarinokat vékony szeletekre vágjuk.

Az öntethez a likőrt a tejszínnel összekeverjük.

Kiszedjük a Truffle-t a formából, lehúzzuk róla a fóliát és felszeleteljük.

1-1 szeletet öntettel és mandarinszeletekkel díszítve tálalunk.

Dacára nevüknek, a narancsok nemcsak narancsszínűek lehetnek, akadnak köztük sárgák, vörösek, sőt vörössel pettyezett fajták is.

Méretük szintén változó, akadnak közöttük olyan aprók, mint egy cseresznye (tudtátok?), de olyan hatalmasak, mint egy futball-labda (és ezt?).

Ízük a nagyon édestől a nagyon savanyúig terjed.

 

A narancsfák egész évben csodálatos látványt nyújtanak. Mély smaragdszínben sugárzó, örökzöld leveleik hihetetlenül finom citrusillatot árasztanak, viaszfehér, csillag alakú virágaik aromáját a belőlük készített narancsvirágvíz őrzi. (Nemrég olvastam, hogy a huncut kínaiak egy teafélét mindig narancsligetekkel váltakozva termesztenek, így ugyanis a teának természetes narancsaromája lesz.)

A héj magas illóolaj tartalmát nemcsak a konyhaművészek, de az illatszeripar is hasznosítja.

Kínából származnak, de valószínű, hogy már az ókori görögök is hallottak e gyümölcsről. Talán a Heszperidák kertjének aranyalmáit is róluk mintázták.

A későbbi századokban azután a kereskedők elvitték Indiába, Arábiába a narancsot, ahonnan azután eljutott Európába is.

Az első időkben annyira ritkaságszámba ment a fényűzés eme kézzel fogható szimbóluma, hogy kivételes ajándékként lepték meg vele egymást az előkelők. A Mediciek címerpajzsán 5 narancs tündököl.

A narancsváltozatok alapvetően 2 csoportra oszthatók: az édes ízűekre, melyek nyersen is élvezhetők és a keserűekre, amelyek nem.

1 narancs egy átlagos felnőtt napi C-vitamin szükségletének 2-szeresét tartalmazza.

Különféle desszerteket, édességeket, gyümölcssalátákat, habokat készíthetünk belőlük.

Levük kipréselhető, szárnyas- és vadhúsok kiváló pácolója.

A gyümölcslé és - héj jól illik paradicsomszószhoz, paradicsomleveshez, szárnyas húsból készült serpenyős ételekhez vagy különféle erős ízű hallevesekhez is.

A friss gerezdek kiválóan kombinálhatók gyömbérrel, kardamommal, fahéjjal.

A hámozott gerezdek remek hozzávalói májból és halból készült fogásoknak.

A héjat reszelve vagy kandírozva hasznosíthatjuk.

Pikáns frissítő saláta

Torma, cékla (vagy cikória), vékonyra szeletelt vöröshagyma, narancs keveréke.

Kacsa keserű narancsszószban

Hámozzunk meg egy keserű narancsot (Sevillai narancs).

Daraboljuk a héjat keskeny csíkokra.

A gyümölcs levét préseljük ki.

Süssük meg a kacsát.

Közben egy csészényi csirkelevest és a narancslevet főzzük, míg szirupossá válik.

Szórjuk bele a narancshéjat (esetleg tetszés szerint fűszerezhetjük).

Főzzük 5 percig lassú tűzön, közben adjunk hozzá 25 g vajat.

Ezzel a mártással öntjük le a felszeletelt kacsát.

Persze, hogy ez is többes szám, hiszen rengeteg fajtájuk van.

 

A banánfa - ez az óriás fűféle, melynek levelei 3,6 m hosszúságot is elérnek - valóban lenyűgöző látvány.

Az eredetileg DK-Ázsiából származó banán már ősidők óta terem a trópusokon.

Egyes elképzelések szerint még az Édenkertben található Tudás Fájának gyümölcse is talán a banán volt. (Ami azt illeti, elég sok almavariációt olvastam már, csak az tűnik biztosnak, ha alma volt is, az nem a jonatán.)

 

Néhány a fajták közül:

Cukorbanánok - aprócska, nagyon édes, krémes belsejű finomságok, 6-7 cm hosszúak.

Almaízűek - szintén aprók, húsuk íze az almáéra emlékeztet.

Vörös banánok - ezeknek az Ecuadorból származó banánoknak a héja vörös, rózsaszínű húsuk nagyon finom, krémes állagú.

Zöld banánok - nagy termetűek, nyersen nem élvezhetők, ropogós belsejük miatt gyakran használják őket burgonya helyettesítésére, bár kissé édesek.

Sütőbanánok - alakjuk lapított, kemény húsuk kevésbé édes, szinte mindig sós, fűszeres ételekben használatosak. Ugyanúgy lehet belőlük chipset készíteni, mint a burgonyából.

 

A banán kivételesen tápláló, K-ban, riboflavinban (B2 vitamin, a bélflóra termeli - hiánybetegség esetén a szájzugban, szemzugban a nyálkahártya berepedezik, az orrszárnyak tövében hasadékok jelentkeznek - napi adag 1-2 mg, forrás, pl. az élesztő, a hús), rostokban gazdag. Sportolók, gyerekek számára kitűnő táplálék, de jól használható alacsony só- és zsírtartalmú, valamint koleszterinszegény diéták összeállításakor is.

Sült banán

A banánt süthetjük héjában is, ilyenkor legízletesebb, ha olvasztott vajjal és citromlével szolgáljuk fel.

Ha parázson sütjük, addig hagyjuk a rácson, míg a héja egészen fekete lesz. Hámozzuk meg, locsoljuk meg rummal, díszítsük tejszínhabbal.

Igen izgalmas ételt kapunk, ha a grillezendő banánt szalonnába csomagoljuk és így sütjük ki.

Az eredetileg Indonéziába - pontosabban a Molukka szigeteken őshonos gyümölcs, napjainkban már szinte mindenütt hozzáférhető a szupermarketek polcain.

Manapság már Afrikában, Brazíliában, az Antillákon és az USA több államában is termesztik.

A borostyánszínű, viaszos héjú carambola leginkább egy apró, megnyúlt kínai lampionra emlékeztet.

Ideális ételdíszítő gyümölcs, bár íze nem versenyezhet szemrevaló külsejével.

A jó carambola édes, jellegzetes ízű. Héjastól fogyasztandó.

Többnyire salátákhoz kínálhatjuk - keresztben szelve, de lekvárt is készítenek belőle.

A datolya a datolyapálma gyümölcse, mely É-Afrika, az arab államok, Kalifornia, Ausztrália szubtrópusi és sivatagosabb területein bőségesen terem. Egyetlen növény éves átlaga kb. 50 kg gyümölcs.

Még néhány évvel ezelőtt is - a termő területeit nem számítva - csak szárított formában volt elérhető a világ túlnyomó részén, ám napjainkban már a friss gyümölcsök is megjelennek a nagy áruházakban.

 

A világ legrégebben "háziasított" és termesztett növényeinek egyike. Valószínű, hogy mintegy 8000 évvel ezelőtt már az Ó-Babilon Birodalom lakói is neveltek datolyapálmát. Kétségbe nem vonható feljegyzések bizonyítják, hogy a datolyatermesztés kultúrája legalább 5000 éves.

A korai időkben, mint az "élet fáját" nagy becsben tartották. Minden egyes részét hasznosították. Rügyeit és gyümölcsét frissen ették, vagy szárítva, esetleg lisztté őrölve fogyasztották, a levét megitták, rostjaiból ruhát szőttek, magjával tüzeltek, vagy a háziállatokat - tevéket, szamarakat - abrakoltattak vele.

Az ókori görögök és rómaiak szintén nagy rajongói voltak e gyümölcsnek és gyakran használták különféle húsételek elkészítéséhez is.

Még manapság is a "sivatag kenyereként" emlegetik.

 

A rengetegféle datolyából alig néhányat exportálnak. Legnépszerűbb változat az É-Afrikából és Izraelből származó világos datolya, a "fény datolyája". A legfinomabb változatok egyike a hatalmas, ráncos bőrű - Egyiptomban és Kaliforniában termesztett gyümölcs, melynek húsa különösen lágy és édes.

 

Több természetes cukrot tartalmaz, mint bármely más gyümölcs, bővelkedik sokféle vitaminban és ásványi anyagban.

Töltött datolya

Metsszük be az aszalt datolya egyik oldalát, szedjük ki a magot.

 

Megtölthetjük:

- olvasztott marcipánnal is, majd kristálycukorba forgatjuk, diógerezddel díszítjük,

- sajtkrémmel,

- dióval / mandulával / rumba áztatott mazsolával - és belemárthatjuk olvasztott csokiba (fehérbe még érdekesebb).

 

A datolya (különösen a friss) kiválóan használható pikáns sós, csípős ételekben, currys ételkülönlegességekben, szószokban, töltelékekben, szárnyasokhoz és halakhoz, jól harmonizál a sajtokkal.

 

Nálunk nagy kedvenc a törött borsba forgatott zöld olívával (más esetben 1-1 gerezd fokhagymával) töltött aszalt datolyával spékelt egészben sült pulykamell / vagy karaj. Ajánlom, mert nemcsak különleges, de mutatós is. Ne sajnáljátok a datolyát, minél többet sikerül bespékelni, annál finomabb.

Kínai egresnek is nevezik, tekintettel arra, hogy őshazája a Jangce folyó völgye. Ma már sok helyen termesztik - pl.   Franciaországban, Olaszországban, Új-Zélandon, Ausztráliában, D-Amerikában.

 

Egyetlen kiwi több C-vitamint tartalmaz, mint a napi szükségletünk és különösen gazdag E-vitaminban.

 

Fogyasszuk éretten, a jól érett gyümölcs kb. úgy áll ellen ujjaink óvatos nyomásának, mint az érett körte. (A héj egyébként ehető.)

 

Gyümölcssaláták, torták alkotóeleme lehet, pürésítve nagyon finom sörbet készíthető belőle.

Fehér húsok, pármai sonka, szárnyas- és halételek köreteként egészen kiváló.

A benne található enzimeknek köszönhetően kiváló húspuhító. Dörzsöljünk be a lenyúzott héj belső felével - vagy néhány szelettel - hússzeleteket, 20 percnyi állás után finom puhára grillezhetővé válik. Ugyanezen enzimek hatására nem tudunk belőle zselét készíteni és tejes turmixhoz se használjuk, mert kicsapódik a tejfehérje.

A bőrszerű, pikkelyes, vöröses héjjal borított licsi húsa gyöngy fehér, áttetsző, zselésen remegő. Az édes, illatos hús nagy, fényes, ehetetlen magot tartalmaz.

 

Évezredek óta termesztik Kínában, ahol a romantikus érzelmek jelképe az óta, mióta az egyik császár ágyasa kérésére lófogatokkal mérföldek százairól hozatta udvarába ezt a gyümölcsöt.

 

A legfinomabb nyersen fogyasztva, kiváló utóétel (a szupermarketekben rendszeresen kapható).

Kimagozva adható gyümölcssalátákhoz, vagy citromos, cukros vízben megpárolva, behűtve tálalhatjuk fagylaltokkal, vagy más párolt gyümölcsökkel együtt fogyasztjuk.

Kiváló előételként a kimagozott licsi sajttal, dióval töltve.

 

Pikáns fogásokhoz is kitűnő, édes-savanyú ételekbe, vagy salátákba (főként avokádóval kombinálva).

A kacsából, sertésből készült hideg sülteknek is kiváló kísérője.

 

A kínai vendéglőkben gyakran felszolgált desszert.

 

Sajnos konzerv formájában finom illata és íze nem érvényesül igazán.

A trópusi gyümölcsök legfinomabbjai, szerte a trópusokon ismertek, úgy a Karibi-térségben, mint Afrikában, DK-Ázsiában, Indiában.

A változatok alakban, méretben, színben nagyon eltérőek, de a tipikus az, amit nálunk is lehet kapni. Legalább 2500 változata ismert. Nagy magot zár magába, ami ehetetlen.

A jellegzetes édes ízűeken vannak mentolos-, banán-, citrom-, ananászízűek is.

 

Története több mint 6000 évre nyúlik vissza, szoros kapcsolatban van a hinduizmus történetével. Sőt a hagyomány szerint, mikor Buddha egy ízben megpihenni kívánt, egy mangó liget nőtt ki a földből, hogy árnyékában leheveredhessen.

Indián kívül Malajziában is őshonosak és mindkét helyen a helyi legendák és néphagyományok részét képezik. Tamil nyelven a "fa gyümölcse" a neve.

A IXI. század kereskedői vitték el a Ny-Indiai szigetekre, Afrikába és D-Amerikába is.

 

C-vitaminban, de főként A-vitaminban és béta-karotinban gazdag.

 

Bekebelezése nagyon egyszerű - készítsünk belőle sündisznót: vágjuk ketté a mangót, szedjük ki a magját, a héjat át nem vágva, keresztben és hosszában 1- 1 cm-es távolságra vagdossuk be és fordítsuk ki.

 

Olyannyira finom csemege, hogy legcélszerűbb nyersen fogyasztani, bár igen kevéssé fogyasztható elegáns módon (akárcsak a mi őszibarackunk).

 

Egzotikus kiegészítője lehet gyümölcssalátáknak, fagylaltoknak, sörbeteknek.

A füstölt, pácolt húsételnek nagyszerű kísérője lehet, kiváló adaléka currys szószoknak, fűszeres fogásoknak.

Salsa

Chilivel keverjük össze a nagyon érett mangót.

 

Az Antillákon és Ázsiában a nagyon éretlen mangót zöldségként kezelik és csirke-, valamint sertéshúsból készült fogásokat sütnek-főznek vele.

Mangós lepény - a Karib-tenger mellől

180 g finomliszt, csipet só, 75 g sótlan vaj - behűtve és kockákra vágva, 2 ek. margarin - behűtve és kockázva, 1 ek. finom kristálycukor, 3 ek. hideg víz,

Megszóráshoz: cukor,

Bevonathoz: felvert tojás,

Tálaláshoz: vaníliafagylalt,

Töltelékhez: 2 jó érett mangó, 3 ek. friss limett-lé (hiányában citromlé), 115 g finom kristálycukor.

 

A lisztet, sót, összekeverjük.

Belemorzsoljuk kézzel a zsiradékokat, míg a tészta morzsalékossá válik.

Belekeverjük a cukrot.

Csak annyi vizet adunk hozzá, hogy lágy tésztává álljon össze.

 

Lazán átgyúrjuk, majd 2/3-át kerekre kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy 18 cm átmérőjű formát.

Ezt is és a maradékot is behűtjük.

 

A mangót meghámozzuk, és szeletekben levágjuk a húsát a magról. Felét kisebb darabkákra vágjuk.

Az összevágott gyümölcsöt a limett-lével, cukorral együtt lefedve 10 percig pároljuk, majd kihűtjük.

 

A sütőt 190 °C-ra előmelegítjük.

 

A lehűlt mártást a tészta üregébe töltjük, tetejére tesszük a szeleteket.

A megmaradt tésztát kinyújtjuk.

A formában lévő tészta peremét megvizezzük, rátesszük a tésztafedelet, közepét kereszt alakban bevágjuk, hogy a gőz eltávozhasson. Redőzve összezárjuk a 2 tésztát.

 

Bekenjük felvert tojással, kevés kristálycukorral megszórjuk.

30-40 perc alatt aranyszínűre sütjük.

 

Rácson hagyjuk kissé hűlni.

Melegen, vaníliafagylalttal kínáljuk.

A trópusi Amerika szülötte, de manapság már szinte az összes szubtrópusi és trópusi vidéken termesztik.

A körte alakú hatalmas gyümölcs akár 20 cm-es is lehet. Némely változata éretten is zöld, de a legtöbb változata mélysárga vagy narancsszín ruhát ölt.

Gyönyörű, lazacrózsaszín húsának belső üregét szürkésfekete magvak töltik ki, melyek ehetőek, kissé borsos zamatúak.

A lágy, lédús, édes hús íze a dinnyék és a barackok közé tehető.

 

A-vitaminban és Ca-ban bővelkedik.

 

A dinnyékhez hasonló módon alkalmazhatók az étkezésben.   Felszolgálható önmagában, citromlével, gyömbér szeletkékkel megszórva, füstölt, pácolt húsokhoz (pármai sonka, füstölt csirke).

Kockákra vágva gyümölcssalátákhoz, süteményekhez, fagyihoz adhatjuk.

Nagyon finom joghurttal, gyömbérrel elkeverve.

Fűszeres, sós fogások - tengeri ételek, currys csirke - mellé is remek.

Ezt a gyönyörű gyümölcsöt, melynek sima, aranyszínű bőrét olykor lila sávok tarkázzák.

Fadinnye néven is emlegetik.

 

A Peruból származó pepino ugyan a paradicsom és a padlizsán rokona, külsejében inkább a sárgadinnyére hasonlít.

Sápadtsága, meglehetősen fanyar húsát a citrom, ananász és dinnye ízének elbűvölő keveréke jellemzi. Édes magjai ehetők.

 

Sok C-vitamint és elég sok A-vitamint tartalmaz.

 

A hámozott gyümölcs nyersen is ehető, de a legfinomabb cukorral vagy mézzel megpárolva.

Kockára vágva gyümölcssalátákba, vagy vaníliafagylalttal kínálhatjuk.

 

A nagyobb szupermarketekben nálunk is kapható.

 

Bizonyára sokan ismeritek jellegzetes felfújt termését.

 

A paradicsom, a burgonya, a bors, az uborka, távoli rokona, bár ezt senki nem gyanítaná külseje alapján.

Apró, narancsos-arany bogyótermését bézsszínű papírszerű héj burkolja be, ami leginkább egy aprócska kínai lampionra emlékeztet (engem pedig egy kicsi szív alakú paprikára).

A kellemes, enyhe illatú gyümölcs kissé fanyar, ízében fel lehet fedezni a szamócát és az édesre érett egrest.

 

Dél-Amerikában őshonos, de már Kr. u. 3. században ismerték a görögök (ez a tény is alátámasztja azt, hogy nem Kolumbusz volt az első, aki oda elhajózott, avagy onnan, ide Európába is eljuthattak). Dél-Afrika korai telepesei a Jóreménység foka közelében termesztették a növényt.

Népszerűvé Európában csak mintegy 200 éve vált.

 

Igen ízletes nyersen, a papírszerű héjat csak le kell róla bontani.

A bogyók önmagukban, desszertként, sütemények díszeként fogyaszthatók és igen finom lekvárt, üdítőitalt készíthetünk belőle.

 

Adalék a zsidócseresznyéhez

Kőszegen, a Patikamúzeumban, (az igaziban, vagyis abban, amelyik nem üzemel gyógynövény boltként)  a padlás több száz éve a patikus növényszárítója volt. Érdemes megnézni. Nos, itt a vezető, vagy inkább a kísérő felhívta a sok szárított gyógynövény között figyelmünket a zsidócseresznye gyönyörű piros terméseire, azzal a figyelmeztetéssel, hogy azért van olyan magasra téve, mert halálosan mérgező és nem szeretnék, ha valaki megkaparintana belőle.

Nem szálltam vitába vele, mert bizonyára neki ezt mondták, különben is nagyon kedves, aranyos nénike volt, aki többször elmondta, hogy ő nem gyógyszerész.

Könyveim egyikében sem találtam utalást mérgező voltára. Persze, ha valaki másként tudja, ossza meg velem.

 

 

Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Kolumbusz hozta Európába.

Az első, üvegházakban érlelt ananászt XV. Lajos, francia király asztalánál szolgálták fel.

 

Az ananászváltozatok százai ismeretesek. Van közöttük óriásfajta és egészen aprócska is.

 

Magas a C-vitamin és rosttartalma, emésztés elősegítő enzimekben gazdag.

 

Nyersen fogyasztva igen finom, egyesek szerint az ízeket fokozza, ha sima ízű pálinkából néhány cseppet rácsepegtetünk, csipetnyi őrölt feketebors pedig csodákat művel vele.

Más gyümölcsökkel kiválóan társítható.

 

A szeletelt ananászból forró desszertek egész légiója állítható elő: barna (!) cukorral vajban kisüthető, ropogós bundával vonható be, más gyümölcsökkel kombinálva nyársas finomság készíthető belőle.

 

A gyömbér, vanília, fahéj, szegfűbors és kókusz, rum kiváló az ananásszal. Ezekkel alkotott talán leghíresebb kombinációja  a Pina Colada koktél. *

 

Különféle pikáns, fűszeres ételek készíthetők vele, a kínai konyha elég gyakran használt nyersanyaga. 

Hagyományosan füstölt és sertéshúsokból készült fogások készítésekor alkalmazhatjuk, de ízletesen fűszeres bárány- szárnyas- és halételek is készíthetők vele.

Ananász csőben sütve

1 édes ananász, 1 érett mangó, 175 g szeder, 120 ml édes pezsgő (lehet sima bor is, vagy szőlőlé, ananászlé), 110 g finomított kristálycukor, 6 tojássárgája.

 

Az ananászt, mangót szeletekre vágjuk és a szederrel együtt egyenletesen szétosztjuk 4 kisebb tűzálló edénybe.

A borban feloldjuk a cukrot, 5 percig főzzük.

 

A tojássárgáját hőálló edénybe tesszük és vízfürdőn addig főzzük folytonosan kevergetve, míg kifehéredik.

Lassan ráöntjük a forró szirupot és addig keverjük, míg besűrűsödik.

 

A masszát elosztjuk a gyümölcsön.

 

Előmelegített grillező alsó rácsára tesszük a tálkákat és aranysárgára sütjük.

 

* (És milyen csodálatos az ugyanerre a névre hallgató teakeverék, ami ugyan itt Pesten is kapható, de Sopronban ismertem meg, a DEMMER TEAHÁZ-ban, a város szívében egy gyönyörű biedermeier stílusú teázóban, ahol rengeteg féle teakeveréket, hasznos és haszontalan, a teázáshoz szükséges kelléket lehetet vásárolni.

A teákhoz angol teasüteményt (mást is) lehetett fogyasztani. A kiszolgálás kedves, aranyos és az egész (még az a kis helyiség is) patyolat tiszta, vendégek igényesek - és nem voltak kevesen!!!!

Na, most is nagy ívben indultunk oda, de majd elsírtam magam - átalakul. "Rongyosbolt" vagyis női divatárú (pólók, ...)  lesz belőle, olyan, amilyen mellette is volt és a fél város teli van vele.

A teázó azért - állítólag - nem szűnik meg. Egy kicsit eldugják, hogy ne legyen annyira szem előtt.

Úgy emlékszem van közöttünk soproni madár. Hát számomra kevesebb lett egyik kedvenc városom.)

 

E vonzó külsejű vörös-arany színű gyümölcs belsejében ehető krém-fehér magvak vannak, melyeket áttetsző kárminvörös védőréteg burkol. Húsa lédús, üdítő hatású.

 

Perzsiából származik, de a századok során számos kultúrában és vallásban játszott fontos szerepet és - sok magja miatt - a termékenység szimbóluma volt.

 

Európában egészen a reneszánszig orvosi célokra használták.

 

Manapság Amerikáig, Ázsiáig mindenfelé termesztik - ahol a klíma kedvez neki.

 

Az eredetileg Ázsiából vagy Afrikából származó növényt Kínában legalább 3000 éve termesztik. Ezek a fajták még kesernyések voltak, leginkább az uborkához hasonlítottak, nem is igen fogyasztották ezeket nyersen.

 

A nemesítésnek köszönhetően egyre finomabb fajták jöttek létre, melyek közül néhány fajtát a mórok magukkal vittek spanyol földre, ahonnan előbb Olaszországba, majd a XV. században Franciaországba kerültek.

 

A zamatos dinnyék legfinomabbak önmagukban, nyersen, esetleg gyümölcssalátának elkészítve, de szalámival, sonkával is kitűnőek.

 

Csipetnyi só, bors, vagy gyömbér meglepő módon elerősítheti ízüket.

 

A kisebbek félbevágva, fagylaltokkal, málnakrémmel töltve, jól behűtve csodálatos csemegeként szolgálnak. Az igazi ínyencek portói borral is megöntözik.

 

A hideg csirkesült, rák, vagy más tengeri fogás ízvilágát ugyancsak felerősítik a majonézzel leöntött dinnyedarabkák.

 

A legmutatósabb desszert, ha különféle színű dinnyéket golyó alakúra formázunk és így keverünk belőlük salátát, kevés cukorral megszórjuk, mentalevéllel díszítjük és jól lehűtve kínáljuk.

Sárgadinnyelé

1 kg dinnye, 1 citrom, 30-40 dkg cukor.

 

Feldaraboljuk a kimagozott, meghámozott sárgadinnyét. Megszórjuk a cukorral, belecsavarjuk a citrom levét.

Összekeverjük.

Uborkásüvegben 3-4 napi napos helyen tartjuk.

 

Apró lyukú szűrőbe vagy vászonba öntjük és megvárjuk, míg magától lecsöpög.

 

Palackokba tesszük, vízfürdőben átgőzöljük.

 

(Gyerekkoromban sokat készített ilyet a Nagyi, én bizony még nem próbáltam, de most megteszem.)

 

A pépből dzsemet főzhetünk (esetleg kevés cukrot tehetünk még hozzá) magában vagy más gyümölccsel összefőzve.

 

Bár hazájuknak többen Indiát tartják, mégis valószínűbb, hogy eredeti élőhelyük a trópusi Afrikában keresendő.

Annak ellenére, hogy már az ősi egyiptomiak is előszeretettel fogyasztották, Európában a XIII. századig teljesen ismeretlenek voltak. Később Itáliában San Lorenzo mártíromságának a szimbólumává váltak - ennek köszönhető, hogy a szakácsok védőszentje tiszteletére Firenzében minden év augusztusának tizedik napján rendezett ünnepség elképzelhetetlen méretű dinnyelakoma-orgiákba torkollik.

Rengeteg fajtája van, az óriástól, az aprócskáig, a sárga húsútól a narancsszínűn át a pirosig. Héja világoszöld, vagy sötét zöld csíkokkal mintázott, vagy egészen feketészöld.

 

A kiváló szomjoltó görögdinnyét legtöbbször magában fogyasztjuk.

Húsából vágott kockák vagy golyócskák mutatós elemei a gyümölcssalátáknak, bóléknak.

Héja pácolható, savanyítható, kandírozható, befőttnek elkészíthető.

Pirított magjai élvezetes rágcsálnivalók.

Dinnyetrió

1 kg görögdinnye, 0,5 kg sárgahúsú, 0,5 kg zöldhúsú sárgadinnye, 4-6 ek. gyömbérszirup.

 

A kimagozott dinnyéket cikkekre vágjuk, majd lehetőleg egyforma kockákra.

Összekeverjük a sziruppal,  és jól behűtjük.

 

Kínálhatjuk tejszínhabbal, fagylalttal, száraz aprósüteménnyel.

Görögdinnyehéj befőtt

1 kg tisztított dinnyehéj, 1 kg cukor, 2 dl víz, 1 citrom leve, vaníliadarabka, 5-6 szegfűszeg, ecet, víz.

 

A dinnye húsát úgy vágjuk ki, hogy kevés (1-2 mm) piros / sárga rész is maradjon a héjon.

Egészen vékonyan hámozzuk le a kemény héjat.

Vágjuk egyenletes kockára.

 

Forraljunk fel víz és ecet fele-fele  arányú keverékét, tegyük bele a héjat és az újraforrástól számítva főzzük 2-3 percig.

Tegyük azonnal hideg vízbe és rögtön utána szűrjük le róla a vizet.

 

Készítsük el a szirupot, a fűszereket is beletéve. Addig főzzük folyton keverve, míg a vizet elfövi.

Beletesszük a dinnyét, addig főzzük, míg átlátszó lesz.

 

Langyosan tesszük üvegekbe. 10 percig gőzöljük.

 

A legrégebben "háziasított" növények, s azok voltak már akkor is, amikor Noé elültette kertjének első tövét az Araráton.

 

A Kaukázusban már a kőkorszakban termesztették a vadszőlőt, s nem kellett ahhoz túl sok idő, hogy felfedezzék, miként készülhet belőle bor.

 

Természetesen már az ősi egyiptomiak is kedvelték ezt az italt, bár a kezdeti időkben főleg templomi rítusok során fogyasztották.

 

Az ókori görögök és rómaiak nagy rajongói voltak úgy a gyümölcsnek, mint erjesztett levének. Ők találták fel a szőlőszemek aszalását is.

 

Fahordókban elsőként a gallok érlelték a kipréselt szőlőlevet.

A középkor folyamán pedig nem egy kolostor tett szert hírnévre borának köszönhetően. Ugyancsak a derék szerzetesek préseltek először a gyümölcsből ecethez hasonlító, savanyú verjust.

 

A XIX. századi viktoriánus Angliában szintén nagy keletje volt a szőlőnek.

Ebben az időben, Franciaországban az uvariumok - a teljes egészében szőlőre és levére alapított gyógyfürdőprogramok - divatja hódított.

 

Rengeteg fajtája van, csoportosítása több szempontból történhet, pl.: magos-magtalan, fehér-sötét-muskotályos, csemege-bor.

 

A szőlők királyai a csodálatos illatú, nektárszerű zamatú muskotályos szőlők. A legjobbakat üvegházakban termesztik. Általában nagy szeműek.

 

Igen tápláló gyümölcsök, cukrokban, káliumban, vasban, rostokban gazdagok.

 

A legfinomabb mazsolákat a napsugarak aszalják meg.

A mesterségesen aszalt mazsolák általában tisztábbak, de nagyon fontos szabály, hogy fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni.

Szőlőmagolaj *

Kipréselt magjaiból nagyon halvány, különösen finom olajat préselnek. Főleg salátákhoz, olajos öntetekhez használatos, de főzni is lehet vele. Sütéskor vigyázni kell, hogy 200 foknál ne hevítsük melegebbre.

 

A szőlő felhasználható salátának, köretnek - főleg nehéz húsokhoz, töltelékekbe - baromfihoz, borjúhoz, lekvár főzhető belőle.

Szőlőzselé

A nagyon érett szőlőt kézzel összenyomkodjuk, tüll (organza) zacskóba tesszük és kicsepegtetjük.

1 kg léhez 45 dkg cukrot, 1 ek. citromlevet, késhegynyi reszelt citromhéjat teszünk.

Sűrűre főzzük (lehet hozzá adni zselésítőt is).

Langyosan üvegekbe töltjük, kigőzöljük.

 

·         (Ajánlom, tényleg finom, a Cora-ban kapható, kb. olívaolaj árban van. És olyan gyönyörű zöld színe van - mármint az üvegnek. Aki keresi, az olíváknál tegye, eddig csak 1 literest láttam.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

csapko@citromail.hu

(Csapkó Éva, 2009.04.22 14:19)

Évekkel ezelőtt kaptam néhány magot zsidócseresznyéből. Miután leszüreteltük és elfogyasztottuk, akin volt szemölcs, vagy ahhoz hasonló jellegű valami, eltűnt. (Pedig volt köztük igen előrehaladott állapotú is.)Sajnos nem sikerült megmenteni a magokból és azóta is próbálkozom, hátha beléjük botlok valahol. Azt sem bánnám, ha valaki tudná, hol lehet magát a gyümülcsöt megvásárolni. Köszönettel: Csapkó Éva e-mail: csapko@citromail.hu