Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Régi ünnepek a konyhában 3

2008.02.05

BÁCSKAI HALPAPRIKÁS

Hozzávalók (8 személy részére): 75 dkg apró hal, 50 dkg kecsege, 50 dkg harcsa, 1,5 kg ponty, 25 dkg csuka, 3-4 fej vöröshagyma, 1-2 zöldpaprika, egy csípős paprika, pirospaprika, só, 1 dl bor, 2 paradicsom.  Az apró halat tisztítsuk meg, és tegyük fel főni 1,5 l vízben.  Addig főzzük, amíg a halak széjjel nem főttek. Ez idő alatt tisztítsuk meg a nemes halakat, vágjuk darabokra. A hagymát vágjuk apróra, és tegyük a bogrács aljára. Helyezzük rá a hal-szeleteket és öntsük fel vízzel. A külön megfőzött apró halat szálkázzuk ki, és a húsát szűrőn áttörve keverjük abba a lébe, amelyben főtt. Amikor a bográcsban a hallé forrni kezd, öntsük bele az áttört apró halat és a bort. Ezután a zöldpaprikát vágjuk karikákra, ugyanígy a paradicsomot is, és a csípős piros-paprikával együtt tegyük a bográcsba. Amikor már majdnem megfőtt a hal, tegyük bele a sót és a pirospaprikát. A bográcsban a hal kb. 45 percnyi főzés után lesz kész. Tálaláskor tegyük külön edénybe a levét, amellyel a metélttésztát esszük. A paprikást utána fogyasszuk.

HÚSVÉTI KALÁCS

Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 tojás, 7 dl tej, 3 dkg élesztő, 1 evőkanál tejföl, só, 2 evőkanál porcukor, 11 dkg vaj.  Egy kg langyos lisztben elvegyítünk 1 tojássárgát, 1 kávéskanál szitált sót, a langyos tejben felfuttatott élesztőt, egy evőkanál porcukrot, egy evőkanál tejfölt, 5 dkg vajat és a maradék langyos tejet. Jól összegyúrjuk, s ha szépen elválik a kéztől, három részletben, három evőkanál langyos vajat gyúrunk bele. Ha ezzel is jól kidolgoztuk, egy kissé belisztezzük, és letakarva, meleg helyen kelesztjük.  Ha megkelt, lisztezett gyúródeszkára borítjuk, és három vagy öt cipóra osztjuk el. Ezekből egyforma rudakat sodrunk, és kicsit meghúzogatva három vagy öt ágból fonjuk meg a kalácsot. Jól kizsírozott tepsibe kelni tesszük, s ha duplájára nőtt, felvert tojással kenjük meg, és lassú tűznél jól átsütjük. Amíg ki nem hűlt, ne vágjuk fel.

 

Régi, de jó

 

TISZAI HALPAPRIKÁS

Egy szép sárga, eleven pontyot, körülbelül 2 kg súlyban (a nagyobbnak száraz a húsa), egy valamivel kisebb harcsát (a nagyobbnak erős halzsír-íze van). 2 db, 1-1 kilós kecsegét, végül egy kilós csukát (ezt főleg jó erős leve miatt) tisztíts meg annak rendje, módja szerint, de a halak felbontásánál a belsejüket csak gyengén öblítsd ki, mert a vér teszi főleg ízletessé és sűrűvé a levét -, s szeleteld fel kétujjnyi vastag darabokra. Mindezt az étkezési időnél csak egy órával előbb lásd el, hogy a hal úgyszólván elevenen kerüljön a tűzre. Most vagdalj 4 nagy fej vöröshagymát igen apróra, szórd egyharmadát a kis halbogrács aljára, és helyezd rá a halfejeket (ezek nem olyan könnyen sülnek oda). Most rakosgasd rá a kecsege- és csukaszeleteket, szórd be hagymával, utóbb a potykadarabokat, ezekre ismét vöröshagymát, s végre a harcsát helyezd rá, s töltsd fel vízzel, de úgy, hogy ne teljesen lepje el a halat, mert az úgyis ereszt vizet, s mire megfőtt, felényire roskad össze. Ha felforrt, tégy rá egy tetézett kanál szegedi paprikát, úgyszintén 2 zöldpaprikát, sózd jól meg, s hagyd erős tűznél ¾ óráig, szakadatlanul forrni (ha lassan fő, elpuhul a hal, és szétmállik); mi szabadban főzzük, erős rőzselángnál. Rázd meg gyakran, hogy oda ne sül-jön. Biztos jele, ha megfőtt, hogy gőze erősen ragad.  Mielőtt asztalra adnád (a bográcsot egy tálra helyezve, kitálalni vandalizmus volna), hagyd 10 percig hűlni, hogy hártya képződjék fölötte. Így elkészítve fölséges jó a hal.  Bácskai étvágy szerint ez a halmennyiség 8 személynek elég.

Nagyszombat

 

A nagyböjt és a nagyhét utolsó napja, húsvét vigiliája. Nagy-szombati szokásokhoz tartozott régen a tűzszentelés. A szentelés után, délután szólaltak meg a harangok, jelezvén, hogy elmúlt a böjt. A tűzszenteléshez számos hiedelem fűződött, védelmet nyújtott rossz idő, szerencsétlenség, tűzvész ellen.  E napon, mikor megszólaltak a harangok, a lányok, asszonyok körülseperték a ház környékét, hogy a békák ne környékezzék meg a házat.

Nagyszombat a konyhában sonkafőzéssel, kalácssütéssel és a húsvéti ételek előkészítésével telik el. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtottak, jelképezve Jézus Krisztus feltámadását. A templomból hazaérve szegték meg a húsvéti sonkát.

HÚSVÉTI SONKA, KOLBÁSZ, TOJÁS

Sonka nélkül nincs húsvét, tartja a közmondás. Húsvétkor arról a jól megtermett és kellő fűszerezéssel, pácolással elkészített sonkáról van szó, melyet már jó előre beszereznek, és nagy gonddal készítenek elő az ünnepi lakomához. Hatalmas fazékban, hideg vízben feltesszük főni a sonkát. Hogy ne legyen túl sós, előtte áztassuk be, illetve a levét cseréljük le. A sonkát szép lassan, halk bugyborékolással addig kell főzni, míg a kiálló csontján fordítani nem tudunk egyet, s a bőrét villával könnyen át nem szúrhatjuk. Ha megfőtt, a sonkát kivesszük, és a levében megfőzzük a füstölt kolbászt és a tojásokat. A tojásoknak igen jó ízt ad a füstölt sonka leve. A húsvéti sonkafőzés a háziasszonyi tudomány egyik próbatétele.  A kihűlt sonkát és kolbászt felszeleteljük, és együtt tálaljuk a negyedekre vágott tojásokkal. Körítésnek reszelt tormát vagy céklarépát adunk.

KASZÁSLEVES

A megfőzött sonka, félretett levéből készíthetjük el az ún. kaszáslevest. A léből annyit forralunk fel, amennyi levest akarunk. Ha nagyon sós vagy túl zsíros, vízzel keverjük. Négy személyre számítva 2 dl tejfölt elhabarunk egy kis liszttel, föleresztjük a sonkalével, ízlés szerint egy kevés citromlevet teszünk bele, és még egyszer fölforraljuk. Pirított zsemlekockákkal tálaljuk.

KENYÉRBEN SÜLT SONKA

A sonkát kétujjnyi vastagon rozskenyértésztába burkoljuk, s a kemencében megsütjük. Csontjának csak a csülök felé eső részét vesszük ki, s a bőrét rajtahagyjuk.  Olyan sonkát használunk hozzá, amelyen nem sok a szalonna, s amelynek a pácolása és füstölése nem túlságosan erős. Nemcsak hidegen, hanem melegen is igen jó. Ha egészben adjuk az asztalra, akkor „héjában”, azaz a kenyérrel együtt tesszük a tálra, ha részletekben, akkor „meghámozzuk”. A más alkalomra félretett részt mindig a kenyérben hagyjuk.

Rozskenyértésztát a következő recept alapján készítünk: Egy fél tenyér nagyságú kovászból, 3-4 dkg élesztőből, 3 kg rozslisztből és megfelelő mennyiségű vízből lágy tésztát készítünk, és 4-5 óra hosszat kelesztjük. Akkor kb. 2 kg rozsliszttel, 12 dkg sóval és kellő vízzel bedagasztjuk, és erősen kidolgozzuk. 15-20 percig újra kelni hagyjuk, azután a sonkát kenyérformára bevonjuk a tésztával. Vízzel megkenve, forró kemencében megsütjük. Ugyanezt búzakenyérrel is elkészíthetjük. Az ízek, illatok - ellenkezőleg a főtt sonkával - teljes mértékben megmaradnak benne, nem főttek bele a vízbe, és nem mentek el a fazékból a felszálló gőzzel. A jó kenyér megőrizte őket, magába is szívott belőlük, különösen a levágott bőr alatt meghagyott vékony szalonnarétegből, de a lényegét meghagyta magának a sonkának! Ez a sonkás kenyér talán a legkitűnőbb szendvics, amit csak elképzelhet az ember, aki eddig csak főttet evett, bizony nem tudja, milyen finom dolog a kenyérben sült sonka.

HÚSVÉTI KENYÉR

Hozzávalók: 2,5 kg liszt, 8 dkg élesztő, 6 tojás, 25 dkg cukor, 35 dkg vaj, 12 dkg őrölt mandula, 20 dkg apró szőlő, 20 dkg mazsola, 1 citrom, 7,5 dl tej, só.  A felmelegített liszt közepébe kis mélyedésbe beleöntjük a tejben feloldott élesztőt. Belekeverünk egy kevés lisztet, és meleg helyre téve megkelesztjük. Mikor jól megkelt, hozzákeverjük az elhabart tojásokat és a langyosra lehűtött felforralt tejet. Ezután belekeverjük a cukrot, vajat, mandulát, mazsolát, apró szőlőt, 1 citrom reszelt héját és egy csipet sót. A tésztát kézzel jól kidolgozzuk, és főzőkanállal hólyagosra verjük. Újra megkelesztjük. Két hosszúkás cipót formálunk belőle, liszttel meghintett tepsiben ismét kelni hagyjuk. Tojással megkenjük, forró sütőben megsütjük.

 

Húsvét

 

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. A kereszténység ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a negyven napig tartó böjt. Innen származik az ünnep magyar elnevezése is.

A húsvéti szertartásokhoz tartozik a sonka, bárány, kenyér és a tojás megszentelése. A megszentelt ételeket és maradékait mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját is megőrizték, s nyáron verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket. Többféle hiedelem és szokás is fűződik a húsvéthoz. Köszöntőszokások is ismeretesek húsvétkor. Húsvét második napja, hétfő a húsvéti locsolás, másutt a húsvéti korbácsolás ideje. Húsvétkor volt szokásban a komatál küldés. A gyermekek megajándékozása (a nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredeti szokás. Húsvéti bál, mely rendszerint húsvéthétfőn zajlik, az ország egész területén divatos volt.

Húsvét hagyományos étele a bárány. Már a levesestál is megkaphatja belőle a magáét, a tartalmas, kocsonyásodó bárányfejleves képében. Legvonzóbbak talán mégis a rántott comb szeletei, vagy a ropogósra sült, szalonnával tűzdelt gerince.  A báránypörkölt és a tejfölös paprikás, a töltött báránycomb is nagy sikert arat az ínyencek körében. Tavasz elején aligha lehet jobb falatokat rakni a húsvéti asztalra, mint a gyenge fiatal báránykát a friss salátákkal.

BÁRÁNYFEJLEVES

 

Hozzávalók: 1 bárányfej, nyak, tüdő és máj, 30 dkg vegyes zöldség, 1 paszternák, 1 karalábé, 10 dkg füstölt szalonna, 1 kanál zsír, 1 kanál liszt, 1 kiskanál pirospaprika, 1 kanál össze-vágott petrezselyemzöld, só, bors (ízlés szerint).  A bárányfejet, nyakat és tüdőt egy nagy lábas sós vízben feltesszük, felforraljuk. Borsot adunk hozzá. Amikor felforrt, azonnal csökkentjük a lángot és lehabozzuk. A zöldséget megtisztítjuk, kockákra vágjuk, és a bárányhoz adjuk a szalonnaszelettel együtt. Addig főzzük, amíg a hús le nem válik a csontról. A főzés utolsó 10 percében hozzáadjuk a májat.  Végül petrezselymes rántással berántjuk, és összeforraljuk.

TÖLTÖTT BÁRÁNYCOMB

Hozzávalók: 1 báránycomb, 1 báránymáj, 2 fej vörös-hagyma, só, bors, 2 dl rizs, zöldpetrezselyem, 5 dkg mazsola, 2-3 tojás, 2 evőkanál étolaj.

A báránycombon a csont mellett vájunk ki zsebet.  A májat főzzük meg, és vágjuk metéltre, a vöröshagymát pirítsuk meg, keverjük össze a májjal, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a rizst, mazsolát, petrezselymet. Üssük bele a tojásokat, keverjük el jól, és a masszával töltsük meg a bárány-combot. A nyílást tűzzük össze fogvájóval vagy varrjuk be.  A combot gyakori öntözés mellett süssük ropogósra.

ÖNTÖTT SALÁTA

Hozzávalók: 4 fej saláta, só, cukor, 1 dl ecet, 2 dl tejföl, 6 dkg füstölt szalonna.

A fejes saláta külső leveleit leszedjük, a fejeket négyfelé vágjuk, jól megmossuk és lecsurgatjuk. A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, és egy serpenyőben ropogósra sütjük, majd a pörcöt szűrőkanállal egy tányérra szedjük. A lábasban maradt zsírt egy pici cukrozott ecettel felforraljuk.  Egy kis sót is tehetünk bele, de vigyázva, mert a szalonna is sós! Az egészet a salátára öntjük, és hidegre tesszük. Tálalás előtt tejföllel megöntözzük, és a tepertőt rászórjuk.

KUGLÓF

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 10 dkg cukor, 2 dkg élesztő, 4-5 dl tej, 4 tojássárgája, 10 dkg margarin, egy csipet só, 1 csomag vaníliás porcukor, 5 dkg mazsola; a tetejére vaníliás porcukor.

Az élesztőt 2 dl édes tejben megkelesztjük. A puha margarint, a többi cukrot, a sót, a mazsolát, a vaníliás porcukrot és a tojássárgákat habosra keverjük. Ezután tesszük bele a megkelesztett élesztőt, a lisztet és annyi langyos tejet, hogy könnyű, lágy tésztát kapjunk. Fakanállal vagy dagasztógéppel kidolgozzuk, és amikor már jó hólyagos, a zsírral kikent kuglófformába öntjük. (Kb. a forma feléig kell érnie a masszának.) Langyos helyen addig pihentetjük, míg a forma meg nem telt vele, akkor előre melegített sütőben kb. 40 percig először felső, majd mérsékelt alsó lángon sütjük. Tűpróbát végzünk, mielőtt kivennénk a sütőből. Ha megsült, azonnal kiborítjuk, és még melegen vaníliás porcukorral hintjük meg.

HÚSLEVES KRÚDY MÓDRA

 

Hozzávalók: 75 dkg marhafartő, 50 dkg marhacsont, 1 szép velős csont, 30 dkg vegyes zöldség, 3 dkg zeller, 5 dkg kelkáposzta, 1 fej vöröshagyma, 10 szem egész bors, só, 1 paprika, 1 paradicsom, 1 fej karalábé, 2 gomba-fej, 5 dkg zöldborsó, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg finom-metélt.

A megmosott marhahúst és csontokat 3 l hideg vízben feltesszük főni, s igen lassan forraljuk. A leves tetején keletkező habot óvatosan leszedjük, majd 1 órai főzés után a megtisztított zöldséget, 1 csapott kanál sót, borsot és a vöröshagymát egészben hozzáadjuk. Nagyon lassú tűznél 3 óra hosszat főzzük. Ha a hús puha, kiemeljük a levesből és félretesszük, a levest egy kicsit állni hagyjuk, hogy a zavarossága leülepedjen, majd leszűrjük. A levesbe való finommetéltet külön főzzük ki. Egy kevés húslevest egy pohár vízzel föleresztünk, és ha forr, belefőzzük a tésztát. A levesestálba finomra vágott petrezselyemzöldre vagy snidlingre öntjük a leszűrt levest és a finommetéltet.  A szeletekre vágott húst forrón, melegített tűzálló tálra helyezzük, a zöldséggel ízlésesen körülrakjuk, forró levessel meglocsoljuk, és ecetes tormát adunk hozzá.  A velős csontot pirított zsemleszelettel forrón a leves mellé tálaljuk.

SÜLT BÁRÁNYGERINC

Hozzávalók: 1.5 kg báránygerinc, 6 dkg zsír, só, liszt, egy kiskanál paradicsompüré.

A báránygerincet megsózzuk, tepsibe tesszük, olvasztott zsírral leöntve sütőben időnként meglocsolva puhára sütjük. Sütési ideje kb. 35-40 perc. Ha megsült, kivesszük a tepsiből. A zsírjából egy kevés paradicsompürével, egy kevés liszttel pecsenyelevet készítünk. Hasábburgonyával és párolt szilvával tálaljuk. Tálalhatjuk még vajas francia főzelékfélékkel is. Sült báránycombot hasonló módon készíthetünk.

DIÓS-MÁKOS PATKÓ

Hozzávalók: 30 dkg vaj, 1½ evőkanál cukor, 7 tojássárgája, 3 dl tej, 1.5 dkg élesztő, 1,5 kg liszt, só.  A vajat, cukrot egy csipet sóval habosra keverjük.  Hozzátesszük egyenként a tojássárgákat, majd a tejet, amiben feloldjuk az élesztőt. Végül az egészhez hozzáadjuk a finomlisztet. Fakanállal vagy kézzel jól kidolgozzuk, és gyúródeszkára téve háromszor kinyújtjuk, közben mindig egy fél órát pihentetjük. A harmadik nyújtás után annyi cipóra osztjuk, ahány patkót akarunk, és így megint egy fél órát pihentetjük. Késfok vastagságúra nyújtjuk, és megtöltjük az alább leírt dió- vagy máktöltelék-kel. Patkó alakúra formáljuk, megkenjük tojással, egy-két helyen megszurkáljuk, hogy föl ne repedjen, tepsibe tesszük, és 15 percig még pihentetjük. Újra megkenjük, és meleg sütőben közepes lángon megsütjük.  A diótölteléket cukros tejben megfőzött őrölt dióból, reszelt citromhéjból, egy kevés vaníliából csináljuk, és aztán belekeverjük a mazsolát és a szükséges porcukrot.  A máktölteléket hasonló módon készítjük el.

Húsvéthétfő

 

A legelevenebben élő magyarországi népszokás a húsvéti locsolás. Hajdan húsvét hétfőjén falvainkban a legények a lányokat, gyakran tiltakozásuk ellenére is, a folyóhoz, patakhoz hurcolták és megmártották a vízben, vagy pedig a kútból merített hideg vízzel locsolták meg. Állítólag ettől jobban virágzott a lányok szépsége. Ma már szelídebbek a húsvéthétfők. A gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű, városokon is ismert szokás. A locsolók festett tojást vagy más néven hímes tojást kapnak a lányoktól, asszonyoktól. A húsvéti tojás a húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, ugyanis az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojásfestés a nők dolga. Kétféle készítési módot használnak: írást és karcolást.

Ezen a napon a fehér asztal élvezetét elhomályosítják a népszokások, pontosabban a húsvéti locsolkodás. A locsolásért köszönet jár, a húsvéti tojáson kívül finom sütemény, szendvics, no meg a jó ízű ital, likőr, bor, üdítő, melyik háznál mi a szokás. A húsvéthétfői hagyománynak megfelelően állítottam össze a locsolóknak szánt ételek, italok receptjeit.

BÁCSKAI VŐLEGÉNYFOGÓ

Hozzávalók: 35 dkg liszt, 18 dkg vaj, ½ csomag sütőpor, 2 tojás, tejföl, só. A töltelékhez: 20 dkg sovány főtt sonka, 20 dkg túró, 5 dkg vaj, só, a kenéshez tojás.  Sós omlós tésztát készítünk, A lisztet a vajjal, egy kevés sóval és a sütőporral elmorzsoljuk. Hozzáadunk 2 tojás-sárgáját, és egy kevés tejföllel könnyű tésztává gyúrjuk.  Cipóba formálva pihentetjük, míg a tölteléket elkészítjük. A töltelékhez a sonkát megdaráljuk, a tehéntúrót áttörjük, a vajat és egy csipet sót hozzáadva jól összekeverjük. A két tojásfehérjét habbá felverve adjuk hozzá.  A tésztát vékonyra nyújtjuk, kockákat vágunk belőle, a töltelékkel megtöltjük, és buktaformára összetekerjük.  Tepsibe rakjuk, tojással megkenjük, és szép pirosra sütjük, Melegen, hidegen is kitűnő, teához vagy borkorcsolyának is tálalható.

SÓSPEREC

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj, só, tejföl, 1 tojás.  A lisztet a vajjal, sóval, egy kevés tejföllel jól összegyúrjuk. A tésztából vékony csíkokat sodrunk, és apró pereceket formálunk belőle. Megkenjük tojássárgájával, és szép pirosra sütjük. Ekkor lisztből, tojásfehérjéből és sok sóból egy kis pépet keverünk, a pereceket befecskendezzük vele, és néhány percre visszatesszük a sütőbe.

SÓS TEASÜTEMÉNY (POGÁCSA)

Hozzávalók: 56 dkg liszt, 1 dl tejföl, 2 tojás, 28 dkg vaj, só, köménymag, pirospaprika.

A vajat habosra keverjük egy kevés sóval. Majd belekeverjük a tojásokat, a tejfölt és a lisztet. Ha jó sűrűre kevertük, megdermesztjük, és gyúródeszkán kinyújtjuk.  Tetszés szerinti formákra kiszúrjuk, sütőpléhre helyezzük, megkenjük tojással, meghintjük sóval, köménymaggal, esetleg pirospaprikával. Meleg sütőben hirtelen megsütjük.

VAJASPOGÁCSA

Hozzávalók: 45 dkg liszt, 30 dkg vaj, 1 tojássárgája, egy fél dkg élesztő, tej, tejföl, 2 tojás a kenéshez.  A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojássárgáját, az élesztőt egy evőkanál langyos tejben feloldva, egy kevés sót, és tejszínt vagy tejfölt. Az egészet összegyúrjuk, és hidegre tesszük. Négyszögletesre nyújtjuk, gyengén megkenjük tojással, háromsorosan behajtjuk, és hidegre tesszük. Egy negyedóra múlva ismét kétszer hajtogatjuk, mindig gyengén megkenve tojással. Ezután megfelelő vastagságúra kinyújtva pogácsának szúrjuk ki, tepsire helyezzük, és tojással megkenjük. Ha a tojás megszáradt, újból megkenjük, és jó forró sütőben szép pirosra sütjük.

BÉCSI KUGLÓF

Hozzávalók: 3 dkg élesztő, 2,5 dl tej, 20 tojássárgája, 40 dkg olvasztott vaj, 10 dkg cukor, 50 dkg liszt, só, 10 dkg édes-, 1 dkg keserűmandula, citromhéj, szerecsendió.  Az élesztőt langyos tejben feloldjuk. A tojássárgákat, az olvasztott vajat és a cukrot habosra verve hozzáadjuk.  Ezután beletesszük a lisztet, 1.5 dkg sót, és az egészet addig dagasztjuk, míg a kezünkről el nem válik. Majd beletesszük a mandulát, citromhéjat és egy kevés reszelt szerecsendiót. A tésztát zsírral kikent és zsemlemorzsával meghintett kuglófformába tesszük, de csak háromnegyed részéig töltjük meg, különben a kelésnél a tészta kifutna.  Ha megkelt, nem túl erős tűznél, ¾ óráig sütjük, utána szitára borítjuk, és porcukorral meghintjük.

BÉLSZÍN TATÁR MÓDRA

Hozzávalók: 1 kg bélszín, 5 tojássárgája, só, bors, piros-paprika, 5 dkg vöröshagyma, ketchup.

A bélszínt kétszer megdaráljuk, majd összekeverjük a felsorolt hozzávalókkal. A fűszerekből ízlés szerint tegyünk bele. Pirított kenyeret adunk hozzá.

KÖRÖZÖTT JUHTÚRÓBÓL

Hozzávalók: 30 dkg juhtúró vagy friss juhsajt, 10 dkg vaj, 1 kiskanál édes pirospaprika, 1 késhegynyi tört kömény-mag, só ízlés szerint.

A túrót vagy a friss juhsajtot húsdarálón kétszer-háromszor megdaráljuk, és összekeverjük a vajjal, a köménymaggal, a sóval és a pirospaprikával. A körözöttet tányérra tesszük, és a kívánt formára alakítjuk.

KÖRÖZÖTT MÁSKÉPPEN

I.  Tavasszal, illetve nyáron két-három apróra vágott zöldhagymát is adhatunk hozzá.

II. Paradicsommal, húsos zöldpaprikával, rózsa alakúra bevagdalt hónapos retekkel, apró nyers uborkával stb. köríthetjük.

III.     Fél rész juhtúró, negyed rész vaj, negyed rész krémsajt, pirospaprika, tört köménymag, mustár, egy kevés konyak, egy kevés sör.

Tegyük egy óra hosszára hűtőbe, ezalatt a sör könnyű erjedési folyamatot indít el a körözöttben.

„MINI” SZENDVICS

Kifliket veszünk, és zsúrkenyér módjára, ferde karikákra vágjuk. Esetleg kenyérbelet szaggatunk ki közepesen kicsi pogácsaszaggatóval. A kifli- vagy kenyérdarabokat megkenjük ízlés szerinti szendvics alapkrémmel. Az alapozáshoz illően teszünk rájuk kaviárt, ringlit, paradicsomot, zöldpaprikát, kis hús- vagy sonkadarabkákat, sajtot, uborkát stb. Tálra tesszük őket, és a külön e célra kapható kis színes villákat vagy egyszerűen fogpiszkálókat szúrunk beléjük.

HÚSOS SZENDVICS

Hozzávalók: 20 dkg darált, főtt tarja, 4 dkg vaj, 3 evőkanál tejföl, 1 kanál mustár, egy kevés reszelt torma, 12 szelet szendvicskenyér.

Az anyagokat jól összekeverjük, és a kenyérszeleteket megkenjük vele. Előmelegített sütőben 3-4 percig sütjük. Tálalás-kor meghintjük reszelt tormával vagy reszelt sajttal.

SAJTOS SZENDVICS

Hozzávalók: 10 szelet zsúrkenyér, 15 dkg sajt, 8 dkg vaj, hónapos retek, 3 dkg krémsajt, 1 dkg pirospaprika.  A zsúrkenyeret vékony szeletekre vágjuk, és gyengén sózott vajjal megkenjük. A sajtot 10 vékony szeletre vágjuk, és a kenyér nagyságának megfelelően körülmetéljük, rátesszük a kenyérszeletekre. Karikára vágott re-tekkel és a krémsajtból készült, pirospaprikában meghempergetett kis golyócskákkal díszítjük. A megmaradt vajat egy kevés pirospaprikával megszínesítjük, s egy papírtölcsérrel körülspricceljük a szendvics tetejét.

 

TEJSZÍNES PÁLINKA

Egy nagy likőrös poharat háromnegyed részig megtöltünk barack- vagy szilvapálinkával, és feltöltjük nyers tejszínnel.

NARANCSLIKŐR

Egy l 96 fokos szeszt 1 l forralatlan tejjel, 60 dkg, apró darabokra vágott narancshéjjal és 3 dl vízzel felfőzünk.  Hetvenöt dkg porcukorból szirupot főzünk, mindezt ötliteres üvegbe helyezzük. Utána lekötjük, 8 napig mindennap jól összerázzuk, és meleg helyen tartjuk. Azután félretesszük. Hat-nyolc hét után teljesen letisztul. Megszűrjük, üvegekbe dugaszolva eltesszük.

Hasonló módon készíthetünk mindenféle likőrt, a leírt anyagokhoz természetesen mindig más ízesítőt adva. Az elkészítési mód mindegyiknél azonos. Minél tovább hagyjuk állni, annál finomabb likőrt kapunk. 

Meggylikőr: 80 dkg kimagozott cigánymeggyel készítjük, 5 dkg meggymagot is tehetünk bele, ettől egy kis sós-kesernyés ízt kap.

Kakaólikőr: 20 dkg, 3 dl vízben megfőzött kakaóból és 10 dkg barnára pirított, megtört mogyoróból készítjük.

VÖRÖSBORLIKŐR

Hozzávalók: 5 dl finom vörös bor, 45 dkg cukor, egy fél rúd vanília, 6 dl rum.

A borban felforraljuk a cukrot és a vaníliát. Ha eléggé megsűrűsödött, lehűtjük, és elkeverjük a jó minőségű rummal. Ha túl erős, lehet vízzel hígítani. Minél jobb minőségű a bor és rum, minél tovább áll, annál finomabb.

KESERŰ GYOMORJAVÍTÓ LIKŐR

Sokan nem kedvelik sem a seprő-, sem a törkölypálinkát. Különösen ez utóbbit nem szívelik jellegzetes illata és zamata miatt. Ez utóbbi okból sem az egyik, sem a másik likőrkészítésre fel nem használható. Rendszerint tisztán egymagában fogyasztják. Azonban keserű ízű, étvágyjavító likőr készítésére mind a seprő-, mind a törkölypálinka felhasználható a következő módon.  Megfelelő űrtartalmú üvegbe tegyünk 10 g durván megzúzott tárnicsgyökeret, 100-100 g finomra felvágott szárított narancshéjat és ezerjófüvet, valamint 5-5 g durvára tört fahéjat és szegfűszeget.

Ezekre ráöntünk 2 l 50 fokos seprő- vagy törkölypálinkát, s az egészet naponta egy-kétszer felrázva, hat napig melegebb helyen, pl. a konyhában állni hagyjuk. Ez idő elteltével lefejtjük a folyadék tisztáját, a maradékot pedig kipréseljük, s az utóbbi levét is a többi folyadékba öntjük.  Ezután melegítve feloldunk 1 kg cukrot 5 dl vízben, és a cukoroldatot még melegen a szeszes kivonatba öntjük.  A jól összekevert folyadékba keverünk még egy csapott evőkanál égetett magnéziát, evvel jól összerázzuk, és nyolc-tíz napig állni hagyjuk, majd szűrőpapíron átszűrjük. Ily módon kellemes, de igen keserű likőrt kapunk.  A kipréselt maradékot újból felöntjük 2 l seprőpálinkával, és a továbbiakban éppen úgy járunk el, mint korábban. Ezáltal kevésbé keserű ízű likőrt kapunk.  Ezen keserű ízű likőr elkészítéséhez használhatunk 50-55 fokos szilva-, körte- vagy ringlószilva-pálinkát is.

TEJES-JEGES FRISSÍTŐ

Egy liter felforralt forró tejszínbe vagy tejbe beleteszünk 3-4 púpozott kávéskanál jó minőségű teát, ismét felforraljuk, és 6-7 percig letakarva állni hagyjuk. Leszűrjük, ízlés szerint édesítjük, és konyakkal ízesítve, használatig hűtőszekrénybe tesszük.

 

Régi, de jó

 

BÁJITAL

 

Bizonyára érdekelni fogja kedves háziasszonyainkat, hogy elődeink, nagyanyáink miként főzték ezt az italt, ha férjük idegei elernyedtek, elbágyadtak. A recipe 1845-ben adatott nyilvánosságra Czifrai István szakácsmester jóvoltából. A recipe így hangzik:

Végy egy lat (egy lat = 1.75 dkg) fehér mákmagot, egy lat zabot, három lat törött borsot, kevés borágót és fehér mályvagyökeret, főzd mind együtt 3 itce (egy itce = 0,8 l) vízben egy álló óra hosszáig. Szűrd át szitán, adj hozzá 2 lat tengeri szőlőt és habzó liktáriumot. Ezt a ritkító, hivesítő italt ihatod álmatlanságban, mellgörcsben és bágyadtságban.

SZERELEMVÍZ

Két lat fahéj töretik össze, fél lat szekfűvirág, ugyanennyi szerecsendióvirág, és két lat levendulavirág. Ezután, 4 lat keserűmandola töretik meg, de nem zúzatik szét, és egy fertály font (1 font = 0.56 kg) citromhaj is apróra vágatik. Mindezt összevegyíti az ember, s öblös üvegbe teszi, mire két és fél pint (1 pint = 1.415 l) borszeszt tölt, s az üveget jól bekötözvén két hétig a nap melegén teszi ki, s ha ez nem történhetik, oly helyre teszi, hol egyforma melegség éri.  Eltelvén az idő, a tiszta folyadék leöntetik, a megmaradt jól kinyomatik, s egyszersmind három font cukor két pint vízzel felolvasztatik, jól lehaboztatik, s amavval összetölte-tik, ráadásul még egy itce muskotály bor töltetvén, néhány szemer (gran) ambrával. Így jól bekötözve még néhány hétig hagyatik, azután leszűretik, s aranysárga szín adatik neki, következő módon: vesz az ember kevés valódi arany-lemezt, kis darabokra vágja, s egy üveg mozsárban bor-szesszel jól eldörzsöli. E folyadék a likőrbe öntetik, midőn ez már egészen tiszta, s ezután palackokba töltetik.

 

Május 1.

 

Május 1. a pünkösdi ünnepkörbe tartozott, 1890 óta a nemzetközi munkásosztály ünnepe. Ünnepi szokásai keveredtek a pünkösdi szokásokkal, mindmáig megmaradt a májusfaállítás és a majális. Ma társadalmi ünnep, mely egyesíti a hagyományt és a szervezett ünnep vonásait. Az egész országban megünneplik. Nagyobb városokban a dolgozók felvonulását is megszervezik. A felvonulásokon vitt zászlók, feliratok, emblémák és az egész város dekorációja azt hangsúlyozza, hogy május 1. a munka, az egész munkásosztály ünnepe. A tarka színek, a kezekben vitt virágok, májusfák, a felvonulást követő majálisok, és az utcabálok pedig az ünnep tavaszi, majális jellegére utalnak. A régi hagyományoknak megfelelően a majálisok hangulatát szeretnénk felidézni, a szabad tűzön, bográcsban főtt ételek bemutatásával.

A bogrács nagyon régi főzőedény, ami minden földrészen, minden nép őstörténetében és mai néprajzában megtalálható.  A honfoglaló magyarok cserépbográcsot használtak. Annyira jellemző volt ez rájuk, hogy az ilyen régészeti leletek jelzik a legelső magyar szálláshelyeket. A cserépbogrács azonban hamarosan kiment a divatból, és később a bogrács közös lényege, hogy valamilyen fémből készült (vasból, rézből, bronzból), füle van, amivel a tűz fölé akasztható. Alakja, mérete, fülének a kiképzése már végtelenül változatos aszerint, hogy miből készült, mire használják, lángon vagy parázson főznek benne, helyről helyre viszik, vagy egy helyben használják, kisebb családi méretekben vagy nagyobb csoport számára főznek benne stb.

Az Alföldön nevezik bográcsnak ezt az edényt, Erdélyben és a Dunántúlon üst a neve, Debrecen környékén vasfazék, de lényegében ugyanarról a szabadtéri főzőedényről van szó. Hazánk területén is van alul szélesebb, lapos fenekű formája, és van felül szélesebb alakja. Erdélyben pedig a félgömb alakú terjedt el.  Még abban is van változatosság, hogy belül rozsdamentes fémmel vonják-e be (cinezik), vagy éppen zománcozzák. Az sem mind-egy, hogy milyen bográcsban mit főzünk. Pl. vasbográcsban kell főzni a birkát, réz- vagy zománcos bográcsban a halat.

BIRKAPAPRIKÁS

Hozzávalók: 1 kg birkahús, 20 dkg zsír, 25 dkg vörös-hagyma, 15 dkg lecsó (nyáron zöldpaprika, paradicsom), 1 gerezd fokhagyma, só, pirospaprika (csípős, ízlés szerint), vörös bor.

A vöröshagymát finomra összevágjuk, és felhevített zsírban megpirítjuk, a tűzről félrehúzva meghintjük pirospaprikával, hozzátesszük az összezúzott fokhagymát, és felöntjük egy kevés vízzel, illetve vörös borral. Ezután beletesszük a nagyobb kockára vágott (le is forrázhatjuk) birkahúst, megsózzuk, és szép lassan puhára pároljuk.  A lecsót, illetve zöldpaprikát, paradicsomot, piros csöves-vagy cseresznyepaprikát közben tesszük bele, és lassú tűznél készre főzzük. Sós burgonyát adunk hozzá.  A birkapaprikás annál jobb, minél többféle húsrész van benne, legjobb, ha egész birka van megfőzve a fejétől a farkáig. Nem túl öreg, nem túl kövér az igazi. A faggyút el kell távolítani a húsról, hogy ne legyen túl zsíros.  Persze itt is vannak úgynevezett titkos fogások. Egyik ilyen, hogy a zsírban fonnyasztott vöröshagymára a paprikának csak a felét teszik rá, a többit a végén, hogy pirosabb és frissebb ízű legyen. Szakértők szerint rétegesen kell főzni a birkát. Mégpedig: a bográcsot ki kell kenni zsírral, és alulra tenni az összekötött fejet, rá egy réteg apróra vágott vöröshagymát, pici fokhagymát, pirospaprikát, pirosaranyat, majd egy réteg szép, nagyobb kockára összevágott birkahúst. Ezt mindaddig így csináljuk, míg tele nem lesz a bogrács, illetve el nem fogy a nyersanyag. A legtetejére rakjuk a csöves pirospaprikát és a paradicsomot. A belsőséget a készre főzés előtt tesszük bele kb. fél órával. Vizet nem kell alátenni, mert a hús annyi vizet enged, amennyi szükséges a főzéshez. Ha kellően „lepörkölődött”, tehát sűrű leve van, és ha még szükséges, úgy vörös bort adunk hozzá. A bor hozzáadása is ilyen „titkos fegyvernek” tekinthető. A bortól kissé pikáns, savanykás ízt kap a paprikás, és valamelyest, csökkenti a birkaízt. Az így főzött birkapaprikás remek, magyaros étel, aminek csodálatos íze van. Sós burgonya illik hozzá, és mehet savanyúság, illetve uborka is, de csupán kenyérrel talán még jobb. Mindenféle bornak is jó ágya ez, de különösen jó rá a kadarka és a minőségi vörös bor.  A Bácskában főzött birkapaprikás vadkerti borral, a válogatott gyönyörűségek közé tartozik.

JUHÁSZOS BIRKA

Hozzávalók: hasonlóak a birkapaprikáséhoz.  A juhászosan főzött birka az egészen más, és ez a halászlé és a marhagulyás kategóriájába tartozik. Így főzik a juhászok maguknak a birkát, mert nem érnek rá annyit pepecselni vele, mint amennyit a paprikással vagy a pörkölttel kell. Tehát hidegen beleteszik a bográcsba a feldarabolt húst, a megvágott vöröshagymát, annyi vizet öntenek rá, amennyi ellepi, s a tűzre téve a forráskor sózzák és paprikázzák. Ilyen módon kissé hosszabb lesz a leve, de utolérhetetlenül gazdag, üde ízharmónia keletkezik, amiben a birka, a hagyma és a paprika egyetlen ízben egyesül, és nem zsíros, nem faggyús. Ehhez is sós burgonyát adhatunk, de még jobb, anélkül. Ennek a főzési technológiának még az is előnye, hogy semmi kockázat nincs benne. Ezt még kezdő is nehezen ronthatja el.

BIRKAPÖRKÖLT

Hozzávalók: hasonlóak a birkapaprikáséhoz.

A birkapörkölt semmivel sem marad el a paprikástól.  Ez sűrűbb levű (szaftos) még ízesebb juhhús, tulajdonképpen mártásszerű rövid lével körülvett, nem főtt ízű, ha-nem összességében pörkölődött birkahús. Éppen ezért faggyúsabb is, juhízűbb, s aki ezt szereti, annak még jobban ízlik, mint a paprikás, mert annál a zsír és a benne pirított vöröshagyma leplezi a birkaízt. A jeles birkapörkölt kritikus eleme az, hogy a zsírban előre fonnyasztott és megpaprikázott vöröshagymát mikor tesszük a húshoz. Ha a hússal együtt beletesszük, akkor egyszerűbb a dolog; kisebb az odaégés veszélye, viszont ily módon csökkentjük a pörkölés-párolás közben keletkező finom ízeket. A legjobban kijönnek ezek, ha kb. másfél óra hosszat bírjuk idegekkel, hogy a birkahús minden hozzá-adás nélkül pörkölődik-párolódik a maga levében. De ehhez még az a türelem is kell, hogy ne forgassuk, keverjük sűrűn. Ebben viszont kockázat is van, mert odaéghet, ha pedig levet öntünk hozzá, akkor az egész saját levében pörkölődést áldozzuk fel. Ezért elfogadható talán az a megoldás, hogy fele időben tegyük hozzá a zsíros hagymát, és nagy önmérséklettel öntsünk hozzá egy-egy kis vizet vagy vörös bort. Különösen ajánlatos ezt megtenni, ha kisebb mennyiséget főzünk, 2-3 kg-ot. Az így elkészült birkapörkölt az igazi birkaevők számára csemege, és ugyanazok valók hozzá és utána, mint a paprikáshoz.

 

Pünkösd

 

A keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A régi magyar falu egyik leglátványosabb ünnepélye volt a pünkösdi királyválasztás. Pünkösd vasárnapján a község határának egyik tisztásán gyűlt össze a falu népe. A legények e napon döntöttek arról, hogy ki lesz a következő évben a vezetőjük. Akinek a lova a leggyorsabban futott, az lett a „pünkösdi király”. A gyolcsingbe és gatyába öltözött lovasok pörge kalapját bokréta díszítette. A kisbíró intésére indult meg a verseny. Háromszor futottak, harmadjára már csak a két legjobb. A bajnok fejére a verseny bírája virágkoszorút tett, majd megkezdődött az ünneplés, amelynek a fénypontja az ökörsütés volt. A pünkösdi király egy éven át hivatalos volt a falu minden lakodalmára, ingyen rovása volt a kocsmában, és természetesen a lányok kedvence lett. Egyes vidékeken a falu legszebb lányai közül királynőt is választottak a pünkösdi király mellé. Pünkösd vasárnapján, illetve másnapján, hétfőn majálisokat, táncmulatságokat is rendeztek.  Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. Egyes helyeken pünkösdkor állítják a májusfát. Hagyományos nép-szokás még a pünkösdi énekes, táncos adománygyűjtő jellegű pünkösdölés.

A pünkösdi táplálkozással kapcsolatos, hogy néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárány megevése. Egyes helyeken bizonyos édes tésztákat esznek, hogy sárga legyen a kender. Pünkösdkor már itt az igazi tavasz, és a téli egyhangú étrendet változatossá tehetjük különböző zöldség- és főzelékfélékkel.

Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. A rántani való csirkének az alapanyagot nagyon gondosan válasszuk ki, mert rántani a sárga lábú, sárga bőrű, sárga, fehér vagy kendermagos tollú magyar parlagi, vagy ahogy mostanában emlegetik, tanyasi csirke a legkitűnőbb. Talán nincs is olyan ember, aki a rántott csirkét nem szereti. Ennek a fajtának kicsiny ugyan a termete, de ha jól tartják búzával, kukoricával, pompás, omlós a húsa, és az íze is nagyon jó. Erre lehet mondani, hogy „született rántott csirke”. Ha mód van rá, minden esetben élő csirkét vásároljunk, és az elkészítés előtt egy órával vágjuk le. Kopasztás, tisztítás, alapos mosás után - ha kicsi is - nem felibe, hanem 6-8 darabra kell vágni, mert csak úgy sülhet könnyen és gyorsan keresztül.  A panírozást követően rögtön következzen a nagyon bőséges forró sertészsírban való sütés. A szép világos sárgás-pirosra kisült rántott csirkét azonnal tálaljuk, mert a kihűlt hús nem élvezhető.

A libával is csak maradjunk a „parlagi magyar ludak” nemzetségénél, ha ropogós bőrű, porhanyós húsú, ízletes pecsenyét akarunk fogyasztani. A liba legyen fiatal, de ne sovány, hanem olyan, amilyet legalább két hétig kukoricával tömtek.  A kopasztásra nagy figyelmet fordítsunk. A liba sütését különös gonddal végezzük, hogy finom ropogós, de mégsem száraz pecsenyénk legyen. Felszeletelés után sült burgonyával és uborkasalátával tálaljuk.

KUNSÁGI PANDÚRLEVES

Hozzávalók (6 személyre): 3 fiatal galamb vagy 3 fiatal csirke, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 5 dkg vöröshagyma, 5 dkg karalábé, 5 dkg zeller, néhány szem feketebors, só, pirospaprika, szerecsendió-virág, egy kis gyömbér, 1 gerezd fokhagyma, egy kevés paradicsompüré, 4 dkg zsír, 2 dl tejföl.

A megtisztított galambokat vagy csirkéket negyedekre daraboljuk, és hideg vízben feltesszük főni. Ha forrásnak indult, lehabozzuk, bezöldségeljük, és fűszerezzük. A puhára főtt galambokat kiszedjük a levesből, a leszűrt levet pedig barnára pirított rántással és egy héjastól feldarabolt fél citrommal felfőzzük. Hozzátesszük a galamb-negyedeket, a karikára vágott zöldséget és 2 dl tejfölt, utánízesítjük, még néhány percig forraljuk, majd forrón tálaljuk.  Tálaláskor sós vízben kifőtt lúdgégetésztát teszünk bele.

RÁNTOTT CSIRKE

Hozzávalók: 3 db 50-55 dkg-os csirke, 3 tojás, 25 dkg zsemlemorzsa, 12 dkg liszt, só, zsír, zöldpetrezselyem.  A megtisztított csirkéket megmossuk, ruhával leszárítjuk és feldaraboljuk. Ha a csirke kicsi, négy darabba, ha nagyobb, nyolc darabba vágjuk. A májat és a zúzát a szárnyába tesszük.  A májat villával megszurkáljuk, hogy a forró zsírban ne fröcsköljön. Megsózzuk, lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk, és bőséges, nem túl forró zsírban világos-pirosra sütjük. A zsírból kivéve azonnal, forrón tálaljuk. Tálpapírra, középre halmozzuk a zsírban sült vagy petrezselymes újburgonyát, és erre rendezzük a rántott csirkét. Rántott petrezselyemzölddel díszítjük. Fejes-, uborka- vagy egyéb hozzáillő salátával tálaljuk.

CSERESZNYÉS LEPÉNY

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 4 dl tejföl, 18 dkg zsír vagy 20 dkg vaj, illetve margarin, egy kis só, 2 evőkanál rum, 8 dkg cukor.

Töltelék: 2 kg cseresznye, 10 dkg cukor, 1 citrom, 10 dkg dió, 8 dkg morzsa, 3 dkg vaníliás cukor a hintésre.  A zsiradékot a liszttel elmorzsoljuk, a sót, a cukrot és az élesztőt a tejfölben feloldjuk. A lisztgödör közepébe öntjük a tejfölös masszát, a rumot és a 2 tojássárgáját, és jól összegyúrjuk. Utána 1 cm vastagra nyújtjuk, és lehetőleg keveset lisztezzük. Három részbe, téglalapformára hajtjuk, és 30 percig letakarva pihentetjük. A nyújtást és a pihentetést háromszor ismételjük. Ha kész, a fele tésztát 1 cm vastagra nyújtjuk, és kikent, lisztezett tepsibe tesszük.  Közben elkészítjük a cseresznyés tölteléket. A cseresznyét kimagozzuk, 5 dkg cukorral, citromlével összekeverjük. A diót a morzsával és a megmaradt 5 dkg cukorral összevegyítjük. A tepsibe tett tésztára ráhintjük a keverék felét, a cseresznyét ráterítjük, majd a keverék maradékát is ráhintjük, a tészta másik felével betakarjuk és kisütjük.

TYÚKHÚSLEVES

 

Hozzávalók: 1 tyúk, 2 petrezselyemgyökér, 2 sárgarépa, 1 kisebb zeller, 1 fej vöröshagyma, só, bors, 10 dkg gomba, 1 karalábé, 15 szál zöldpetrezselyem, zöldborsó.  A megtisztított és jól megmosott, feldarabolt tyúkot hideg vízben főni tesszük. Ha felforrt, habját leszedjük.  Megsózzuk, a vöröshagymát és a fűszereket vászonzacskóba kötve belehelyezzük a levesbe.

A zöldséget hasáb alakúra vágjuk, majd a felfővéstől számított 30 perc múlva beletesszük a levesbe. A tyúkot lassú, egyenletes tűzön puhára főzzük, majd beletesszük a szeletekre vágott fehér gombát, zöldborsót, és együtt főzzük. Leszűrjük, és ebben a lében főzzük ki a vékony metéltre vágott levestésztát. Tálalás előtt a feldarabolt tyúkot, zöldségfélét tálba helyezzük. A levesnek arany-sárgának és áttetsző tisztának kell lennie. A tetejét vágott zöldpetrezselyemmel hintjük meg. A régi magyar konyha szerint a levest gyömbérrel vagy sáfránnyal kell fűszerezni.

IDEI LIBASÜLT

Hozzávalók: 3-3,5 kg-os liba, 10 dkg zsír, só, majoránna.  A megtisztított libát felbontjuk. Bontás közben a belek eltávolításánál ügyeljünk a máj kiemelésére. Amint a májat kivettük, az epét azonnal távolítsuk el. A libát kívül-belül besózzuk, belsejébe majoránnát hintünk, egy kevés forró zsírral leöntjük, közepesen meleg sütőben, gyakori locsolgatás mellett, szép pirosra, ropogósra sütjük. Felesleges zsírját leöntjük, a többiből pecsenyelevet készítünk. Tálaláskor a hátát és a combrészeket a tál aljára rakjuk, mellehúsát szépen szeletekre vágva a tetejére helyezzük. A fiatal libát vagy kacsát gesztenyével tölthetjük hasonló módon, mint a pulykát. Aprólékjából rizses aprólékot, becsináltat, vagy pörköltet is készíthetünk.

UBORKASALÁTA

Hozzávalók: 1 kg uborka, ecet, só, cukor, törött bors, pirospaprika, olaj.

Az uborkát meghámozzuk, a két végét megkóstoljuk, nem keserű-e, legyaluljuk, besózzuk, és állni hagyjuk.  Majd kinyomjuk belőle a sós levet, és a cukorral, sóval, ecettel ízesített páclével leöntjük. Tálaláskor ízlés szerint meglocsoljuk egy kevés olajjal, és meghintjük borssal és pirospaprikával. Ízesíthetjük egy kevés összezúzott fok-hagymával is.

Uborkasalátát tejfölösen is készíthetünk. Ilyenkor egy fél óráig hagyjuk az ecetes lében állni, majd leszűrjük, és elkeverjük 2 dl tejföllel. Az uborkasalátát minél előbb készítsük el, mert ha tovább áll, finomabb lesz, így lesz ideje a sónak, ecetnek, paprikának átjárni, megérlelni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.